Széchenyi

Zöld város kialakítása, gyermekintézmények és a közlekedés fejlesztése – többek között erre fogja fordítani Jász-Nagykun-Szolnok a megyéhez érkező több, mint 103 milliárd forint uniós forrást. Bár a megítélt támogatások térségi eloszlását nézve Szolnok javára látszik elbillenni a mérleg, Karcag, Mezőtúr és Jászberény térsége is bőven kap támogatást – derült ki a Széchenyi Programiroda szolnoki konferenciáján. 

Nemcsak az a feladatunk, hogy az uniós forrásokat mihamarabb a kedvezményezettekhez segítsük, a TOP és január óta a Vidékfejlesztési Program adta feladatokba is bekapcsolódunk – mondta Buzás László, a Széchenyi Programiroda Észak-alföldi régiójának igazgatója Szolnokon, május 19-én a Programiroda szervezte, Önkormányzati feladatok és fejlesztési lehetőségek című konferencián. Az igazgató előadásában beszámolt a 2011-ben létrejött cég szerteágazó szerepéről, hangsúlyozva, hogy a Programiroda a 68/2011 (IV. 28.) kormányrendelet adta keretek között látja el feladatát. Kiemelte, hogy jelenleg 160 tanácsadó, 60 irodában – ebből 11 iroda az Észak-alföldi régióban működik – várja a 2014-2020-as fejlesztési ciklus pályázatai iránt érdeklődőket.

Nagyon vártuk, végre megjelentek a 2014-2020-as fejlesztési ciklus Területi Operatív Programokkal (TOP) kapcsolatos első döntései, várjuk a továbbiakat, ígéretet kaptunk arra, hogy hamarosan a hivatalos eredmények is megérkeznek – emelte ki megnyitó beszédében dr. Bene Ildikó, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos. Mint elmondta, összesen 103 milliárd forint uniós forrás érkezik a megyéhez, melynek közel 40 százaléka a TOP-okat érinti. A teljes uniós összeg 38,14 százaléka használható fel a Vidékfejlesztési Program, míg 13 százalék a GINOP, 11,6 százalék az EFOP, 0,19 százalék a KÖHOP, 24 pedig a KEHOP keretén belül. Mint dr. Bene Ildikó hangsúlyozta: zöld város kialakítására 3,7 milliárd forintot fordíthat 15 Jász-Nagykun-Szolnok megyei település, míg közlekedésfejlesztésre mintegy négymilliárdot. Jelentős összeg, mintegy 2,6 milliárd forint érkezik gyermekintézmények fejlesztésére. 18 település gazdálkodhat ezzel a forrással, ebből az összegből nemcsak a már meglévő intézmények szépülhetnek majd meg, várhatóan hat új bölcsődét is sikerül majd megvalósítani. A megítélt támogatások térségi eloszlásával kapcsolatosan elmondta, Szolnok javára billen a mérleg, a teljes uniós forrás közel 40 százaléka érkezik a városhoz és térségéhez, míg Karcag és térsége 27, Mezőtúr és térsége 18,27, Jászberény és térsége 18,4 százaléknyi szeletet kap az uniós tortából.

1300 milliárd forint használható fel a TOP keretén belül, ebből Jász-Nagykun-Szolnok megye 54,78, míg Szolnok város 15 milliárd forintnyi uniós forrásból fejleszthet. Dr. Bene Ildikó elmondása szerint nem lesz könnyű az elkövetkező időszak, nagyon komolyan kell figyelni arra, hogy év végéig el kell érni a 66 százalékos készültséget. A megyei fejlesztési biztos kiemelte, hogy a feladatot határidőn belül sikerüljön teljesíteni, már most felvették a kapcsolatot a kormányhivatalokkal. Nagy valószínűség szerint ezekben a projektekben nem lehet likviditási probléma – szögezte le dr. Bene Ildikó, és arra biztatta a hallgatóságot, hogy ha mégis bármiféle probléma vagy kérdés adódna, mindenképp keressék meg őt.

Jövőre a bölcsődéket is feladatalapon fogja finanszírozni a központi költségvetés – emelte ki előadásában Fűrész Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) miniszteri biztosa. Mint ismert, 2017. január elsejétől minden olyan településen, ahol 40-nél több három év alatti gyermek él, vagy legalább öt család igényli a bölcsődét, biztosítani kell a bölcsődei ellátást. Mint Fűrész leszögezte, a bölcsődék munkahelyet teremtenek, így a rendszer átalakításának nemcsak családpolitikai, hanem munkaerő-piaci okai is vannak. Fűrész beszámolt a bölcsődefejlesztésre fordítható uniós pályázati lehetőségekről, hangsúlyozva, hogy 800 millió forintnyi uniós forrás áll rendelkezésre, önkormányzatonként maximum 10 millió forint igényelhető.  

A konferencián Kovácsné Bárány Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Népesedés- és Gyermekügyi Főosztály főosztályvezető-helyettese ismertette a bölcsődei ellátás jogszabályi hátterét. Előadásában felsorolta és kifejtette, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe vennie a települések felelőseinek, amikor az adott településen a különböző bölcsődei ellátási lehetőségek (bölcsőde, mini bölcsőde, családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde) között választanak.

A működési engedélyezési eljárás folyamatát ismertette előadásában Gazdag Gabriella, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály, Szociális és Gyámügyi Osztály munkatársa. Mint kiemelte, a működési engedélyt a szolgáltatás fenntartója elektronikus űrlapon nyújthatja be csupán. Gazdag Gabriella részletesen ismertette a kérelem benyújtásának minden egyes lépését egészen az ügyfélkapus belépéstől. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy milyen dokumentumokat kell csatolniuk a fenntartóknak a kérelemhez, kiemelve, hogy az ügyintézési határidő 21 nap, kivéve, ha a bejegyzéshez vagy az adatmódosításhoz kormányrendeletben meghatározott szakkérdést is vizsgálni kell, az elsőfokú eljárásban az ügyintézési határidő ötven nap, és a szakhatóság eljárásának és a szakértői vélemény elkészítésének időtartama beszámít az ügyintézési határidőbe. Gazdag Gabriella ismertette, hogy mely követelményeknek kell megfelelniük a bölcsődéknek ahhoz, hogy működési engedélyt kapjanak, kiemelve, hogy a működést engedélyező szerv döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, az a közléssel jogerőssé válik. A szakértő hangsúlyozta, hogy a működési engedélyezési eljárás illetékmentes.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumával kötött támogatási szerződés alapján a Magyar Bölcsődék Egyesülete Bölcsődei Módszertani Szervezet kijelölést kapott 2017. február 15-től 2018. március 31-ig – kezdte előadását Acsainé Végvári Katalin, a szervezet munkatársa. Acsainé ismertette a szervezet feladatait, kiemelve, hogy többek között részt vesznek a hatósági ellenőrzésekben, véleményezik az engedélyesek szakmai programját, valamint módszertani anyagokat dolgoznak ki.

Az önkormányzati ASP rendszer bevezetésének gyakorlati tapasztalatairól tartott előadást Pelczhofferné Lovász Erzsébet, Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok megyei kirendeltségének irodavezetője.  

Az önkormányzatok számára nyitott EFOP pályázati lehetőségekről számolt be előadásában Csajbók Tünde, a Széchenyi Programiroda tanácsadója. Az EFOP lehetőségek közül Csajbók kiemelte a hajléktalanok társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programot, amelyre önkormányzatonként minimum 30, maximum 310 milliós forrás pályázható meg. Ismertette továbbá a nők munkaerő-piaci helyzetének javítását célzó EFOP pályázatot, valamint szólt továbbá az Esély otthon elnevezésűről is.

Helyi identitás és kohézió címmel tartott előadást Pató Erika, a Széchenyi Programiroda tanácsadója. A május 29 és július 31 között benyújtható pályázat célja segíteni a közösségfejlesztő programok megvalósítását, valamint erősíteni a helyi civil közösségeket. A támogatás mértéke minimum 40, maximum 100 millió forint.

A Cselekvő közösségek, aktív közösségi szerepvállalás elnevezésű EFOP-projekt közművelődési céljairól és tevékenységéről tartott előadást Hajnal László közösségfejlesztő mentor. A hároméves, hárommilliárdos projekt konzorciumvezetője a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, célja kulturális közösségfejlesztő modell kialakítása.

A Vidékfejlesztési Program aktuális lehetőségeiről számolt be előadásában dr. Barancsi Ágnes, a Széchenyi Programiroda Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi felelőse. Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő (az érintett kormányzati, önkormányzati és civil közreműködő, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, szakmai testületek) együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységének összehangolása – mondta dr. Barancsi. Mint kiemelte, a 2014-2020-as fejlesztési időszak kiemelt prioritásai közé tartozik a kutatás, fejlesztés, innováció, képzés és szaktanácsadás. A projekt legfőbb célkitűzései többek között a munkahelyteremtés, a vidéki munkahelyek megőrzése és fejlesztése (kertészeti ágazatok, állattenyésztés, élelmiszeripar), de kiemelt cél a mikro-, kis- és középvállalkozások kiemelt fejlesztése, differenciált segítése is. Barancsi ismertette továbbá a Vidékfejlesztési Program önkormányzatok számára igénybe vehető támogatásait, úgy, mint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére, valamint a vidéki térségek kisméretű infrastruktúrájának és alapvető szolgáltatásainak fejlesztésére fordítható pályázati forrás.