Széchenyi

A javaslatot május 2-án mutatta be az Európai Bizottság.

A közös agrárbüdzsé 5, a kohéziós források 7 százalékos lefaragását tartalmazza 2020 után a következő hétéves keretköltségvetésre vonatkozó javaslat, amit május 2-án mutatott be az Európai Bizottság.

Az egy főre eső GDP marad a kohéziós alapok elosztásának fő szempontja, de más tényezőket, így a migránsok befogadását is figyelembe veszik majd. A Bizottság egy új mechanizmus alapján javaslatot tehetne a Tanácsnak lényegében valamennyi kifizetés felfüggesztésére vagy csökkentésére a jogállamot veszélyeztető általános hiányosságokkal arányosan. „Modern, ambiciózus, kiegyensúlyozott, de mindenkivel szemben tisztességes” tervet terjesztett elő a testület elnökének szavai szerint az Európai Bizottság az EU 2020 utáni következő hétéves keretköltségvetésére, ami már nem foglalja majd magában a jövő március végén kilépő Nagy-Britanniát.

Günther Oettinger, a terv kidolgozásáért felelős uniós biztos a javaslat európai parlamenti bemutatásakor elmondta, hogy a Bizottság a folyamatban lévő (2014-2020) időszakhoz képest a közös agrárpolitikai kiadások 5, a kohéziós (felzárkóztatási) politika pedig 7 százalékos csökkentését indítványozta, amiről azonban a tagállamok vezetői fognak majd egyhangúlag dönteni.

Érdekesség, hogy a közös agrárpolitikát érintő megtakarításon belül a gazdák bevételeinek javát kitevő közvetlen jövedelemtámogatások összesen csak 4 százalékkal csökkennek majd, miközben a hektáralapú támogatások volumenét illetően 2021 után folytatódni fog a kiegyenlítés (jelenleg a baltiak és a lengyelek támogatása elmarad az uniós átlagtól).

A 7 százalékos vágás azt jelenti, hogy az EU 2021 és 2027 között 2018-as árakon valamivel több, mint 330 milliárd eurót fordítana a gazdasági, szociális és területi kohézióra. A Bizottság honlapján a 2014 és 2020-as időszakra 2018-as árra aktualizált adat 371 milliárd euró a kohézióra. A különbség 41 milliárd euró, miközben a 7 százalékos vágás elvileg csak 26  milliárd eurós csökkentést feltételezne, ezért megfigyelők szerint nem árt fenntartásokkal fogadni a számokat, illetve még inkább azok kommunikálását.

Folyó áron számolva mindenesetre a kohéziós büdzsé hét évre 373 milliárd eurót nyom, ebbe már bele van számolva a várható (1,8%) infláció is. A lényeg, hogy Oettinger biztos ígéretéhez híven az uniós költségvetés két legnagyobb különálló tételének együttes részaránya a teljes büdzsén belül 70-73 százalékról 60 százalékra esik majd vissza 2020 után.

A Bizottság bemutatott hivatalos javaslata megerősíti, hogy a jövőben is az egy főre jutó GDP nagysága lesz a meghatározó kritérium a kohéziós források tagállamoknak és régióknak történő elosztásában, miközben más szempontokat, mint a fiatalkori munkanélküliségi rátát, az éghajlatváltozást és a migránsok befogadását, illetve társadalomba való beillesztését is figyelembe veszik majd.

Az előzetes kiszivárogtatásokhoz képest jó hír az EU közép- és kelet-európai tagjai számára, hogy – miként azt Günther Oettinger sajtótájékoztatóján megerősítette, a Bizottság mégsem fog radikálisan változtatni a felzárkóztatási források tagállamok közötti elosztásánál figyelembe vett kritériumokon, amit még 1999-ben Berlinben rögzítettek. Oettinger szerint a kohézió büdzsé elosztásánál legalább 80 százalékban az egy főre eső bruttó hazai jövedelem (GP) vagy nemzeti összjövedelem (GNI) lesz, míg a maradék százalékon négy-öt más kritérium osztozik majd. A költségvetési biztos ezek között említette a munkaerőpiacot, az oktatásba való beruházást, a demográfiai szempontokat, az éghajlatváltozást. A migrációt ugyan külön nem emelte ki, de ez szerepel a jogi szövegben, illetve annak magyarázó részében. Összehasonlításképpen: az egy főre jutó GDP nagyságát jelenleg 86 százalékban veszik figyelembe a tagállami pénzes borítékok meghatározásánál. Mindez azt sugallja, hogy ha lesz is bizonyos súlypontáthelyezés a déli országok felé, az messze nem lesz olyan jelentős, mint azt a Bizottság korábban lapjelentések és általunk is megkérdezett források szerint is tervezte.

Brüsszel ugyanakkor egyelőre nem árulta el azt, hogy az egyes tételek milyen súlyt képviselnek majd, amiből jobban ki lehetne számolni a főösszegből kiindulva az egyes országokra várhatóan jutó hányadot. Oettinger elmondta, hogy ezt a következő két hétben számolják ki a Bizottságnál és a kohéziós politika jövőbeni szabályozó rendszerére vonatkozó jogszabályi javaslattal válik majd ismertté, május 29-én.

A Bizottság a bevételi oldalon saját források rendszerének modernizálását és egyszerűsítését, valamint a költségvetés bevételi forrásainak diverzifikálását javasolja.

Az új saját források javasolt kosara a következőket foglalja magában:

– a kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) bevételeinek 20%-a;

– az új közös összevont társaságiadó-alapra alkalmazott 3%-os lehívási mérték (a szükséges jogszabály elfogadása után fokozatosan kell bevezetni);

– az egyes tagállamokban keletkező, újra feldolgozatlan műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján kiszámított nemzeti hozzájárulás (kilónként 0,80 EUR).

Ezek az új saját források a teljes uniós költségvetés mintegy 12%-át teszik ki, és évente akár 22 milliárd euróval járulhatnak hozzá az új prioritások finanszírozásához.