Széchenyi

Bemutatjuk a Mura Program legsikeresebb vállalkozását.

Egykori szafari cégeitől megválva Hivekovics Ákos hozott egy döntést, hogy testvérével, Zoltánnal közös, professzionális családi gazdaságot alapítanak, amely képes helyt állni a regionális szereplők kiélezett versenyében. Méhészkednek, ezer tonnányi körtét, százötven áfonyát, negyven fekete szederet termelnek hatvan hektáron. És ha ez még nem volna elég, újabb és újabb technológiai megoldásokon törik a fejüket, oktatótáborokat szerveznek, valamint erős elkötelezettséggel dolgoznak azon cél érdekében, hogy magyar gyümölcs kerüljön a magyarok asztalára. Emellett természetesen kevés idejük marad minden másra, így kapóra jött nekik a Széchenyi Programiroda térítésmentes szolgáltatása. Tanácsadóinknak is köszönhetően sikeres pályázatot nyújtottak be, közel 700 millió forint vidékfejlesztési támogatást nyertek, amelyből megépíthetik Magyarország első, egyben Európa legnagyobb CRAVO-házát. Bemutatjuk a Mura Program legsikeresebb vállalkozását. Interjúnkban Hivekovics Ákost kérdeztük.

Körte, szeder, áfonya, akácméz, szederpálinka, feketeszeder-lé – hogy csak néhányat említsek termékeik közül. Mikor kezdett el foglalkozni a család ilyen magas szinten a termeléssel? Jelenleg összesen hány hektáron gazdálkodnak?
Több mint húsz éve kezdtünk méhészettel és bodzatermesztéssel foglalkozni. A helyzet négy évvel ezelőtt durvult el, ekkor adtam el a korábbi vállalkozásomból származó érdekeltségeimet. Húsz évig elsősorban nemzetközi ökoturizmusban dolgoztam saját szafari cégekkel. Ezeket a cégeket eladtam, a fennmaradó összegből alapítottuk, majd 2013-2014-ben és üzemméretűre fújtuk fel gazdaságunkat. Hatvan hektáron termelünk, ebből harminc körte, tizenkettő áfonya, négy málna, hat fekete szeder.

Hogy kiszolgálhassák a vevőket, folyamatosan növelik termelőkapacitásukat. Évente ezer tonna körtét, százötven tonna áfonyát, negyven tonna fekete szedret és harminc tonna speciális fajtamézet terveznek előállítani. Hogy lehet ezt a szinte elképzelhetetlen mennyiséget az igencsak változékony időjárási keretek között biztosítani?
Az elejétől kezdve magas technológiai színvonalra törekedtünk, minden növény öntözött és jégháló alatt van. Ez a két követelmény volt, amit úgy gondoltuk, elő kell írnunk magunknak, különben nem lesz semmi a vállalkozásból. A fagy elleni védekezéssel még küzdünk, nincs rá jelenleg jó megoldásunk, borzasztó drága módszerek vannak csupán. Már hatféle belga gépet is kipróbáltunk, hatalmas gázmotorok forognak körbe a fagyos éjszakákon, körülbelül egy hektárt tudnak átmelegíteni annyira, hogy ne érje kár a gyümölcsösöket. Ennek beszerzése, üzemeltetése rendkívül drága. Próbáljuk a világ élvonalába tartani a gazdaságot, gondolva arra, hogy ezt a ráfordítást vissza is kell hoznia a cégnek. Amikor a vevők tudják, hogy nálunk nem lesz kiesés, mert így vagy úgy, de megtermeljük a gyümölcsöt, hajlandók magasabb árat fizetni a folyamatos ellátásért. Úgy próbálunk lavírozni, hogy ez az ellátásbiztonság megvalósuljon, és mindenki jól járjon.

„Modern, nyitott, interaktív és innovatív” – olvasható a gazdaságuk honlapján. Miért pont ez a családi vállalkozás vezérelve és filozófiája?
Nem hiába tűnik el az országból a régi magyar technológiákkal való termelés: már nem működik a „kicsapom a növényt, aztán majd terem valamit” módszer. Se az éghajlat, se azok a fajták, amelyek olyan gyümölcsminőséget tudnak teremni, amilyet a vevő az áruházban látni akar, nem tudják ezt produkálni. A növényeket ki kell szolgálni eszközzel, védelemmel, ehhez azonban teljes mértékben kikerülhetetlen a technológia. Az innovatív kifejezés a modern vezérelvre felfűzve arra utal, hogy folyamatosan változik a vevőigény és az éghajlat. Ahhoz, hogy ezekkel versenyezni tudjunk, és hogy képesek legyünk az élmezőnyben tartani magunkat, vagy nagyon figyelni, és azonnal alkalmazni kell a világ legújabb innovációit, vagy folyamatosan saját megoldásokat kell keresni. Óriási igény van arra is, hogy a vevők rálássanak, honnan érkezik az áru. Szívesebben teszik a gyerekeik elé az asztalra a magyar család ültetvényéből származó terményt, főleg, ha azt az ültetvényt meg is lehet nézni. Egyre nagyobb az igény a nyitott gazdaságokra.

Idén márciusban letették az ország első, egyben Európa legnagyobb CRAVO-házának alapkövét. Honnan jött az ötlet, hogy belevágjanak? Miért pont ezt a technológiát választották?
Régen, általában egyfajta gyümölccsel foglalkoztak a gazdaságok. Ez a mai fogyasztói igények miatt olyan munkacsúcsot eredményezne, amit lehetetlen volna munkaerővel kezelni. Ezért a mai nagy gazdaságok kénytelenek megtanulni többféle gyümölcsöt termeszteni. Ezeket a gyümölcsöket úgy kell összeválogatniuk a gazdálkodóknak, hogy a munkafázisok ütemezése úgy illeszkedjen egy egyéves – vagy legalábbis szezonon belül – egy féléves (márciustól októberig) láncolatba, hogy mindig legyen valamit csinálni a gazdaságban dolgozóknak, és soha ne legyenek kiemelkedő munkacsúcsok. Komolyabban vesz minket a munkaerő, ha minél hosszabb ideig látjuk el munkával, mintha csak – egy növény termesztése esetén – mindössze 4-6 hétnyi kőkemény munkára vennénk fel őket. Ezt a termelési idő meghosszabbítását hivatott segíteni a CRAVO-ház, amiben a terveink szerint szamócát fogunk nevelni. Különösen nagy igény van a korai és a késői szamócára, ugyanis a nagyon korai fóliaházas termesztés még nem igazán látja el Magyarországot hazai terméssel, őszi pedig gyakorlatilag nincs is. A CRAVO-ház segítségével egészen áprilistól októberig tudnánk a magyar családok asztalára magyar szamócát tenni.

Mit tud az említett technológiai megoldás? Azon túl, hogy alkalmas a termelési idő meghosszabbítására, miben más a benne nevelt növény, mint a szabadföldi?
A CRAVO-ház holland fejlesztésű üvegház, vas vázszerkezet tartja, UV-szűrős, jégnek ellenálló fólia borítja, ami alkalmassá teszi, hogy aláfűtsenek. Ha kell, a fóliát gépi vezérléssel teljesen el tudom húzni, ha akarom, szabad földön termesztek, ha akarom, azonnal bezárom, űrhajót csinálok belőle és mindentől megvédem az alatta fejlődő növényt. Azáltal, hogy mindentől meg tudom védeni, töredékére tudom csökkenteni a vegyszerfelhasználást. Rovar és, gomba ellen kitűnő, hogy a házat nagyon jól át tudom szellőztetni, így a gombaölő-szer használatát is minimálisra csökkenthetem, sőt gyakorlatilag el is tudom kerülni. A ház az oldalán rovarhálóval van körülvéve, ha a szellőzés miatt kinyitom a fóliát, a növény akkor is védve van. A felülről fólia biztosította UV-védelem szebb, édesebb gyümölcs termesztését teszi lehetővé.

Tudom, hogy fajtafüggő, de ha számszerűsíteni lehet, akkor körülbelül hányszoros termésátlagot lehet hozni ezzel a módszerrel, mint más technológiával?
A technológia lehetővé teszi, hogy nyolcvanezer tövet ültessünk egy hektárra. Ezt sima szántóföldön nem meri senki megpróbálni, mert lehetetlen kezelni. Ha meg is lehetne próbálni, még ahhoz képest is 40-50 százalékos eredménynövekedést tudok produkálni a CRAVO-házban, a jobb minőségről nem is beszélve. Még egyszer mondom, ezt a mennyiséget meg sem próbálnák kitenni szabadföldre, jó, ha harmincezer tőt lehet egy hektárra telepíteni. Tehát ebben a házban háromszoros termésátlagot is tudok produkálni.

Az ünnepélyes alapkőletételen dr. Nagy István, a negyedik Orbán-kormány agrár- és vidékfejlesztési minisztere azt mondta, hogy magyar mezőgazdaság sikere azon múlik, lépést tud-e tartani a világban zajló robbanásszerű változásokkal, meg tud-e felelni az új kihívásoknak. Ehhez szerinte elkerülhetetlen az agrárdigitalizáció, a legkorszerűbb számítástechnikai eljárások, a precíziós gazdálkodás átvétele, minél szélesebb körű alkalmazása. A számítógép-vezérelte mezőgazdasági gépek segíthetik a termelőket abban, hogy jobb és megbízhatóbb minőségben termeljenek. Ön szerint mennyire vagyunk attól, hogy Magyarországon ez a szemlélet legyen a meghatározó az agráriumban?
A hozzánk hasonló méretű közép- vagy nagygazdaságok már kezdik nagyon figyelni, próbálnak – legalábbis elméletben – felkészülni és lépést tartani a technológiai megoldásokkal. A gazdák belátják, hogy jóval többet tud a gépesítés, ennek ellenére a falusi munkásokat vetik be. A belátást – hogy jobb a technológia – sokszor óriási lépés választja el a valódi gépesítéstől. Nagyon messze vagyunk attól, hogy tíz-húsz-harminc év rutinból kilépjünk. Sajnos ezeknek a gazdaságoknak még nem olyan a profitstabilitása, hogy a főleg nyugatra árazott technológiákat kifizessék. Ami a technológiai újítást illeti, a szántóföldek gazdái lépnek legelőször, felszerelik a traktorokat műholdas vetés-nyomkövetővel, aminek köszönhetően pontosan ki tudják számolni minden évben, hogy mennyi vetőmagra van szükség. Az ezáltali megtakarítás visszahozza a gép árát, náluk már jó a matek. A gyümölcsösöknél viszont még a technológia sincs igazán az asztalra téve, a szüretek teljes automatizálása – főleg a bogyósoknál – még nem is látszik.

A CRAVO-ház a Mura program keretein belül létesül. Miért tartja fontosnak a Mura programot? Mit köszönhetnek ennek a lehetőségnek?
A Mura program területén termelők számára a mai innovatív megoldások – üzemméretükből és a technológiák megfizethetetlenségéből fakadóan – elérhetetlenek. Az itt termelőknek rengeteg nagyon jó nemzetközi példát követve össze kellett állniuk egy termelői közösséggé. Közösen már képesek megfizetni az innovatív megoldásokat, amit aztán együtt használhatnak. Értékesíteni is sokkal könnyebb közösen, nagyobb mennyiséget. Mi sem hasra ütve találtuk ki, hogy legalább tízezer tonna körtét termesszünk, mert az olyan jól hangzik, hanem a mennyiség meghatározását hosszú piaci kutatómunka előzte meg. Ezt a számot dobta ki az Excel-tábla és a szakemberek, ezen a szinten vesznek minket komolyan akár egy áruházi beszállításnál, akár egy nemzetközi értékesítésnél. El kell érni egy árumennyiséget ahhoz, hogy komolyabb kereskedelmi vénába, áruforgalomba bekerüljön a vállalkozás. A Mura Program lehetővé teszi, hogy az egész régió egységes logóval értékesítve egészen más piacokat is megcélozhasson.

Közel 700 millió forint vidékfejlesztési támogatást nyertek a létesítményre. Miben segítette Széchényi Programiroda Önöket?
Rengeteg – a pályázattal, az elbírálással, valamint a hiánypótlással kapcsolatos – kérdést kellett folyamatosan egyeztetni. A pályázás során nagyon sok logikai ellentmondásra bukkantunk. Kérdéseink megválaszolásában nagyon gyorsan és nagyon hatékonyan segített a Széchenyi Programiroda. A pályázatok kezelésében, tanácsadásban volt nagyon-nagyon hasznos és gördülékeny az együttműködés.

Elégedettek voltak a Társaság szolgáltatásaival és munkatársaival?
Messzemenően, nagyon baráti, nagyon pozitív kapcsolat alakult ki, kölcsönösen tudtuk segíteni egymást, folyamatosan az elmúlt évek alatt.

Hogy látja a hazai mezőgazdaság jövőjét? Mi a legnagyobb kihívás? Ugye nem fog minket elárasztani a silányabb minőségű, éretlen importélelmiszerek hada?
Elég erős és tág kérdés ez egy kétperces válaszhoz. Minden más ágazatot, gazdasági és egyéb hatást – népesedési problémák, városiasodás, vásárlói szokások változása – figyelembe véve lehet csak erre válaszolni. Aztán tudnunk kellene ehhez azt is, hogy milyen hatással lesznek a nyugati társadalmak fejlesztései a mezőgazdaságunkra. Azt kiszámolni, vagy kitalálni, hogy a magyar mezőgazdaságnak milyen irányba kellene elmozdulnia, szinte lehetetlen, vagy legalábbis nagyon összetett, alapos és körültekintő vizsgálatot kell indítani, hogy ez a kérdés megválaszolható legyen. Próbálkozunk erre választ találni a Mura Programon keresztül is de nagyon sok mindent figyelembe kell venni. A vásárlóerő elképesztő módon változik, ezért a kihívások közül nem feltétlen a rossz minőségű termék kérdéskörét emelném ki. A vásárlók egyre inkább hazait és jó minőségűt szeretnének, amiért még a felárat is hajlandók megfizetni. Nagyon fontos a magyar agrárium szempontjából, hogy a társadalom mögé álljon, s hajlandó legyen akár többet is fizetni, hogy magyart fogyaszthasson. Nagyon jó tendenciát látok. Nagyon fontos lesz továbbá az integráció, az együttműködés és a folyamatos fejlesztés is. A zsákfalvak elnéptelenedésének megakadályozására nagyon jó eszköz lehet a mezőgazdaság, amely segíthet helyben tartani a munkaerőt, valamint hasznosítani a természeti adottságokat, hasznosítani a művelhető területeket. A Mura Programban különösen előtérben vannak ezek a kulcskérdések, hiszen olyan régióban vagyunk, ahol ezek mindennapi problémák.

Nem elég, hogy felfoghatatlan mennyiségű gyümölcsöt termelnek, oktatótáborokkal is foglalkoznak. Mi a céljuk ezekkel?
Nagyon fontosnak tartjuk az oktatást, egyrészt szeretnénk megismertetni a mezőgazdasággal azokat a fiatalokat, akik nem tudják, milyen irányban mozduljanak el. Másrészt, szeretnénk, ha a városi gyerekek és családok is látnák, hogy mennyi munka van a mögött a finom gyümölcs mögött, ami az asztalukra kerül. Ez a közvetlen kapcsolat nagyon sokat segít abban, hogy később, vásárlóként azt mondják, ez magyar, tudom, hol csinálták, a világ pénzéért sem csinálnám azt a munkát, amit ők, kérjenek, amennyit kérnek, meg fogom venni, mert szeretném őket támogatni. Nagyon fontos, hogy minél többen rálássanak erre a folyamatra, és így növeljük azoknak a táborát, akik a hazait szeretnék fogyasztani.